Nagyjából egy hónappal ezelőtti bejegyzésemben azt írtam, hogy hamarosan kiderül, hogy az ukrán vezetés képes lesz-e kordában tartani a feszültségeket vagy azok kicsúsznak a kezei közül és véres, fegyveres harcokba, majd polgárháborúba fordulnak-e a dolgok. Jelen állás szerint a dolgok tragikusan alakulnak, a fragmentált tüntető csoportok éles lőfegyverekhez jutottak, a fővárosban fegyveres harc kezdett kibontakozni a tüntetők és a rendvédelmi szervek között, amelynek végkimenetelét még nem látjuk, de valóságos vérfürdő zajlik ezekben a percekben is az ukrán fővárosban. Több tucatnyi a halottak száma, a sebesültek száma több százra emelkedett, és ezek a számok mindkét oldalon egyre csak nőnek. A jelenlegi helyzet egy hagyományos polgárháború előszobájára emlékeztet, amelyet el kellene kerülni, kérdés, hogy lehetséges lesz-e rendezett formába terelni az eseményeket.

Számunkra rendkívüli fontossággal bír, hogy az országban élő nagyjából százötvenezres magyar kisebbség biztonságban legyen a forrongó országban. Jelenlegi helyzetben Janukovics elnöksége előnyösebb a magyar kisebbségnek a kisebbségi jogok gyakorlása terén, mint amilyen lenne egy szétszakadt Nyugat-Ukrajnában vagy a szélsőséges ellenzéki pártok irányította országban. Így válik nagyon bonyolulttá a helyzet, hiszen az oroszbarát elnök maradása kedvezőbb a magyar kisebbségnek is. Azonban ha a helyzet nem rendeződik legalább némileg, akkor Ukrajna nagyon rövid időn belül gazdasági összeomlással nézhet szembe. A politikai bizonytalanság, forradalmi helyzet miatt az ország rövid távú fizetőképességével van óriási probléma, hiszen az ország valutatartalékai kimerülőben vannak, miközben számos fizetési kötelezettség terheli, és befektetői szempontból már csak az oroszokra számíthatnak (főleg a hatalom véres rendőri akciói után, a nyugati pénzügyi segítség esélye reménytelen lenne a jelenlegi hatalomnak), akik viszont nem vesznek államkötvényt, amíg a helyzet ennyire instabil. Az amúgy végtelenül korrupt politikai vezetés kényszerpályán mozog jelen helyzetben is, erővel kell leverniük a tüntetéseket, máskülönben az ország csődbe megy heteken belül. Szomorú és kegyetlen helyzet ez, de kényszerpálya a vezetésnek, akikkel szemben várhatóan uniós és amerikai szankciókat fognak bevezetni, ezzel is Oroszország és érdekszférája felé hajtva a sokat szenvedett és szegény országot. Nem utolsósorban az oroszok érdeke is a béke, legyen az akármilyen áron is elérve (és Putyin Oroszországa sem szokott annyira figyelni a kényes emberi jogi kérdésekre, ha előtte fontosabb célok lebegnek), hiszen az orosz gazdaság számára létfontosságú energiahordozókat szállító útvonalak egy része az országon vezet keresztül. Egy bizonytalan helyzet pedig komoly anyagi kiesést jelentene az oroszoknak is, amit nem hagyhatnak.

Magyarország számára pedig a bizonytalan ukrán helyzet a kinti magyar kisebbség sorsán túl, gazdasági értelemben is lényeges kérdés. Egyrészt az OTP Bank jelentős hitelt helyezett ki az országban, a magyar külkereskedelmi többlet a teljes magyar GDP nagyjából egy százalékát is eléri, nem beszélve arról, hogy a gázellátás háromnegyede, míg az olajellátás majdnem teljes része Ukrajnán keresztül érkezik hazánkba. Az amúgy is sérülékeny forint árfolyamára is nagy hatással vannak a kinti események, és egy polgárháborút követő menekülthullámmal is számolhatunk, ha a dolgok még rosszabb fordulatot vesznek. Mindez azonban eltörpül az egyéni személyes tragédiák mellett, amikor tucatjával halnak meg emberek a kijevi utcákon. Mindenki érdeke a béke lenne, reméljük, hogy sikerül rendezni a helyzetet a szomszédos országban.

Török Tamás
politológus